Bihari Sándor Festő

Bihari Sándor Rézbánya, 1855- Budapest, 1906 1878 beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. 1880-ban visszakényszerült Váradra, ahol portréfestéssel próbálkozott, mígnem 1883-ban Párizsba került, s itt J. P. Laurens iskolájában módszeres képzésben részesült. Párizsban, Munkácsy Mihály környezetében ismerkedett meg Deák Ébner Lajossal, akinek biztatására 1885-ben Szolnokra ment. 1886-ban festette a hírnevét megalapozó Bíró előtt című sokalakos képét (MNG). A kép megkapta a Képzőművészeti Társulat első díját, majd Ferenc József megvásárolta, s ez módot adott egy nagyobb európai tanulmányútra. Itáliába, Belgiumba és Hollandiába látogatott, végül 1888–89-ben Münchenben dolgozott. 1890-ben ismét Szolnokon időzött, itt készítette elő Programbeszéd (MNG) című nevezetes képét, amely a 19. század utolsó éveiben megjelenő kritikai realizmus egyik első kísérlete. A millenniumi idők úri Magyarországáról ad hiteles korképet – némi gunyoros színezettel – Vasárnap délután (1893, MNG) című, bravúrosan modellált kompozíciója is. 1896-ban megkapta a Vaszary-díjat. Művészetében jelentős fordulatot hozott a szolnoki művésztelep megalakulása, amelynek haláláig állandó lakója lett. Az inspiráló környezet és Fényes Adolf hatására korábban gyakran zsákutcába torkolló, egyenetlen művészete a Tisza-parti városban kvalitásos, a plein air tanulságaival élő kisméretű tájképeket (Zagyvapart, 1900) és elmélyült portrékat (Dinnyeevő, 1905) hozott létre.