Magyar Mannheimer Gusztáv Festő

A budapesti Mintarajziskolában tanult rajzolni és festeni, majd Bécsben Hans Makart, Münchenben Wagner Sándor volt a mestere, Pestre visszaérkezve ösztöndíjjal tagja lett a Benczúr Gyula-iskolának. Műveinek stílusát a romantikus realizmus, a naturalizmus és a Makart féle dekoratív akadémizmus jellemezte és páratlan mesterségbeli tudás. Legfelszabadultabban Itáliában alkotott, legderűsebb színei ott születtek, kitűnt jó kompozícióteremtő képességével is. Tavasz c. képével szerepelt az 1910-es velencei biennálén, a képet megvásárolta a velencei Modern Képtár. Itthon Esti hangulat c. képével társulati díjat nyert, 1902-ben állami kis arany, 1912-ben nagy aranyéremmel jutalmazták. Több ízben szerepelt kollektív kiállításokon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei magángyűjteményekben és a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Jeles magyar írók (Mikszáth Kálmán[1], Bródy Sándor) műveit illusztrálta. Önarcképe a budapesti Magyar Történelmi Képcsarnokban található. A 19-20. század fordulóján a nagybányai művésztelepen is megfordult, később a MIÉNK és a Szinyei Merse Pál Társaság alapító tagjai közé tartozott.