Stein János Gábor Festő,grarafikus.

Az 1874-ben Kolozsváron született festő a helyi középiskola elvégzése után a berlini festészeti akadémián kezdte el művészeti tanulmányait. Innen Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémián a világhírű Benjamin Constant és Jean Paul Laurens tanítványaként képezte magát. A tanulóévek után bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot, majd 1900-ban hazatérve Lotz Károly mester-iskolájában dolgozott tovább Budapesten. A századfordulót követő években sorra aratta sikereit: rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain, díjakat nyert, majd egyre többször kérték fel monumentális feladatok elvégzésére. Murális munkái a móri templomban, a Kerepesi temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban ma is hirdetik kiemelkedő technikai tudását. 1920-tól az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként és az első magyar művészeti anatómia-könyv megalkotójaként szerzett hírnevet. Stein János Gábor a nemesen konzervatív, akadémikus festészet legjobb hagyományainak folytatója, abban a sorban áll, amelynek élén a nagy bravúrfestők, Benczúr Gyula vagy László Fülöp foglal helyet. A „virtuóz kéz”, a bámulatos technika, a tökéletesre csiszolt komponálás és az érzéki felületalakítás mind kimagasló erények. Festő, grafikus. Tanulmányait Berlinben, Münchenben, Párizsban és Budapesten folytatta. Egy ideig Kolozsváron élt, ahol portrékat és illusztrációkat készített. Freskókat is festett, melyek közül néhány megtalálható az Országházban és több templomban is (Nyíregyháza, Eger). Nagy hatással volt rá Lotz Károly, aki mellett 1899-től dolgozott. Tanított az Iparművészeti Főiskolán és 1905-ben megjelent a Művészeti bonctan című könyve. Egy képe a Magyar Nemzeti Galériában található.